Dudás Károly: Kikeletre várva. - 7 Nap, 1990. II. 9.
Volt egyszer egy politikusunk, az volt a szavajárása: "Én azt se mondom, igen, meg azt se, hogy nem, hanem éppen az ellenkezõjét". Körülbelül ezt a választ kapták a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége kezdeményezõ bizottságának tagjai a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya társadalmiszervezetek- és polgáriegyesületek-ügyi koordinciós bizottságától.
Az Újvidéken megtartott ülésen felszólalók többsége ugyan nem zárkózott el a kezdeményezés
elõl, nem vonta kétségbe létjogosultságát, néhányan még támogatták is, a zöld fényt azonban ennek ellenére mégsem kapta meg. Erre a jelek szerint már nem is lesz szükség, hiszen a Szocialista Szövetség hamarosan párttá alakul, s ezze megszûnik minden ilyen nemû illetékessége. Az új egyesületi és párttörvény márciusban esedékes meghozatala után a népfront véleményétõl függetlenül minden bizonnyal sor kerülhet a Közösség hivatalos bejegyzésére.Ennek ellenére érdekesnek és tanulságosnak látszik megnézni, hogyan tekintenek jelenleg politikusaink a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége megalakulására tett indítányra.
Miután Ágoston András, a Közösség kezdeményezõ bizottságának szóvivõje vázolta a programcélokat (olvasóink elõzõ számunkban részletesen megismerkedhettek velük), s azokat a körülményeket, amelyek lehetõvé és szükségessé tették a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakítását, s ismertette azokat az elképzeléseket, amelyek alapján a szervezet tevékenykedni kíván, Aleksandar Kolarov, a
koordinációs bizottság tagja kért szót, s elmondta, hogy teljes mértékben táogatja a kezdeményezést, mert megítélése szerint olyan mozgalomról van szó, amely szilárd biztosítékot nyújt a nemzeti egyenjogúság gyakorlati megvalósításához. A további felszólalók túlnyomó többsége szintén nem vitatta el a kezdeményezés létjogosultságát, ám többen is rámutattak a beterjesztés fogyatékosságaira, s hangsúlyozták, hogy jobban meg kell világítani a Közösség céljait, tekintettel a többnemzetiségû közösség érzékenységére.Más hangot ütött meg viszont Jovo Radoš, a Vajdasági Komunista Szövetség Tartományi Bizottságának végrehajtó titkára, aki eleve elmarasztalta mindazokat a csoportosulásokat, a
melyek nemzetiségi alapon szervezõdnek, mert szerinte törvényszerûen nemzeti kizárólagossághoz, és bezárkózáshoz vezetnek. Kifejtette, hogy a párt nem fél ugyan a konkureciától, a konkurenciaként jelentkezõ új pártok programjait azonban alaposan felül kell vizsgálnia. Szerinte nem jó összehasonlításokat tenni, párhuzamot vonni a környezõ országokban történõ mozgásokkal, s hivatkozni az ott jelentkezõ demokratikus kezdeményezésekre, hiszen nálunk egészen mások - természetesen jobbak - a viszonyok.Replikájá
ban Vékás János, a VMDK kezdeményezõ bizottságának tagja elmondta, hogy jellemzõ módon a párt támadja legnagyobb hévvel az újonnan jelentkezõ demokratikus egyesületeket és pártokat. A KSZ elõszeretettel hangsúlyozza, hogy a nemzeti egyenjogúság területén nálunk ideális a helyzet, anélkül, hogy ezt tudományos elemzésekkel bizonyítaná, sõt ezeket az elemzéseket eddig még csak nem is engedélyezte. Pedig a problémák elkendõzése nem jelenti azok megoldását is. A végrehajtó titkár által emlegetett bezárkózásról elmondta, hogy eddig éppen a KSZ volt az, amely szigorúan nemzeti keretek közé zárkózott, a korábbi vajdasági politika pedig nemcsak Szerbiától "zárkóztatta el" a tartományt, hanem az itt élõ nemzetiségeket is anyanemzeteiktõl. A vajdasági magyarok kezdeményezésükkel nem a szomszédos országokban jelentkezõ megmozdulásokat másolják, hanem úgy érzik, hogy nálunk változtak meg a körülmények, nyílott lehetõség a demokratizálódásra, amelyenek keretei között cselekedni lehet. Sajnos, a legkeményebb ellenállás éppen a párt részérõl tapasztalható.A vitát összegezve Timošenko Kuzmanèev, a koordinációs bizottság elnöke megállapította, hogy a Szocialista Szövetség egyelõre nem foglalhat állást, mert a kezdeményezésbõl nem tûnik ki pontosan a kezdeményezés célja, sem az, hogy a Közösség politikai vagy kulturális szervezet kíván-e lenni, s a Szocialista Szövetség keretében vagy azon kívül kíván-e mûködni. További beszélgetésekre van szükség annak érdekében, hogy ezek a vitás kérdések tisztázódjanak.
A Vajdasági Magyarok D
emokratikus Közössége megalakítására tett kezdeményezés tehát az elvi támogatás ellenére sem kapott zöld fényt a Szocialista Szövetség részérõl, így minden bizonnyal meg kell várni az új egyesületi és párttörvény megszületését.A kezdeményezõ bizottság tagjai azonban addig sem ülnek ölbetett kézzel. Az eddig összegyûlt több ezer támogató aláírás ugyanis egyértelmûen azt jelzi, hogy a vajdasági magyarok körében nagy az érdeklõdés, s valós az igény a közösség megalakulása iránt. Folyamatban van a szervezet a
lapszabályának kidolgozása, az új oktatási törvény nemzetiségi szempontból kifogásolható szakaszainak újabb véleményezése... A kezdeményezõ bizottság tagjai nagyszabású falujáró akciót terveznek, amely által a szülõk megismerkedhetnek azokkal a tudományos érvekkel, amelyek birtokában helyesen dönthetnek, milyen tannyelvû iskolába írassák gyermeküket, kezdeményezik a magyarországi egyetemi tanulmányokat gátló, sok fejfájást okozó korlátozások megszüntetését...A jelek szerint a kikelet, amely sok egyéb mellet
t minden bizonnyal új egyesületi és párttörvénnyel ajándékozza meg az ország demokratikusabb légkörre áhítozó polgárait, nem éri felkészületlenül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége kezdeményezõ bizottságának tagjait.
